A II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola története

Iskolánk története végigkísérte csaknem az egész huszadik század történelmét. Ma az új évezred kezdetén ugyanazzal az üzenettel fordul a tanuló ifjúság felé, mint az előző század elején. Ilyen hosszú ideig csak kivételes oktatási intézmények tudnak fennmaradni, és maradandót alkotni. A „Rákóczit” méltán tekinthetjük ilyen korszakos jelentőségű intézménynek, amely a fővárosi közoktatás egyik oszlopos tagja volt a nehéz történelmi időkben is.

Az iskola alapításától számított évszázad természetesen számos változást is eredményezett iskolánk életében, nevében, képzési összetételében, mindig az aktuális igények kielégítése miatt.

Az első világháború embert próbáló időszakában alakult meg az iskolánk, teret engedve azon igénynek, mely szerint a VII. kerületben feltétlenül szükség van még egy iskolára, ezért a Székesfőváros Tanácsa 1916 május 16-án tartott ülésében 46.291/1916: VII. sz. a. elhatározta, hogy a 4 osztályból az 1916/17. iskolai évvel, külön vezetés mellett, önálló felső kereskedelmi iskolát fejleszt. Az első évben 395 tanuló iratkozott be, pedig csak két évfolyam nyílt meg (az alsó és középső) 4-4 osztállyal. Az alakuló értekezleten az első igazgató, Székely László volt.

Az első világháborút követő időszak oktatástörténeti szempontból is kiemelkedett. Ebben a kedvező környezetben számos újítás bontakozott ki a korabeli pedagógusi kar kezdeményezésére. Zagajszki István vezetésével 120 tagú iskolazenekar alakult, aktívan működött a gyorsírókör, a sportkör (Zsingor László vezetésével) és az önképzőkör. A kereskedelmi iskolák új tanterve 1926-ban lépett életbe, amely új tárgyként létrehozta a "Gyakorló iroda" nevű tantárgyat, amely a könyvviteli ismereteket gyakorlati ügyintézési, levelezési, kereskedelmi számtani ismeretekkel egészítette ki. 1927-ben vette fel az intézmény II. Rákóczi Ferenc nevét. Az esemény még Gyalókay Artur nevéhez fűződik. Az ő halála után Havadi Barnabás lett az iskola igazgatója, 12 évig vezette iskolánkat.

Az 1929/33-as gazdasági világválság idején a tanulólétszám visszaesett, a magas tandíj, a gazdasági kilátástalanság elriasztotta a tanulni vágyókat. Ugyanakkor az iskola életében 1933-ban új fejezet kezdődött: átköltözött mai helyére a Wesselényi utca 38-ba

Az iskola sporthagyományait is ezekben az években sikerült megalapozni, hiszen olyan országosan is ismertté vált sportolók koptatták a padokat, mint Kemény Tibor labdarúgó, az FTC válogatott szélsője, Suhai Sándor, aki szintén focista volt és Hoffman András, aki Házi II. néven lett válogatott asztaliteniszező.


A következő évtized eseményeit egyre jobban beárnyékolták a II világháború eseményei. Mindezek ellenére a körülményekhez képest zavartalanul sikerült biztosítani az oktatás feltételeit, sőt, a legsúlyosabb háborús évben 1943/44-es tanévben még a légi bombázások ellenére is sikerült érettségi bizonyítványt osztani.

A háborút követő újjászerveződés újabb – máig tartó- változást eredményezett: a kereskedelmi szakirányt felváltotta a közgazdasági szakképzési irány. 1950-től kezdve már ipari könyvvitelt tanítottak,

A 60-as évektől számos új képzéssel bővültek az iskolát választó diákok lehetőségei. Bevezették új tantárgyként az ügyviteltechnikát, az évtized közepétől pedig az első gép-gyorsíró, idegen nyelvi osztály is elkezdte a működését. A tanulóknak lehetőségük volt francia, német és orosz nyelven is tanulni ezt a tárgyat, amit az országos versenyeken elért szép eredményekkel háláltak meg.


A rendszerváltással egy időben iskolánk is átalakult. Új társadalmi elvárások, új feladatok jelentették a kihívást. A nyelvi képzés fejlesztéseként bevezettük a 0+4 éves képzést a Külkereskedelmi és a Számviteli-gazdálkodási képzéseken. A 0. évben a tanulók magas óraszámban tanultak idegen nyelvet (angol, német, orosz, francia, olasz). A 2. évtől kezdődően hagyományos formában folyt a képzés az érettségi-képesítő vizsga megszerzéséig, a célnyelvet végig magas óraszámban tanulták. Ennek eredményeként növekedett a nyelvvizsgák száma - az iskola alapítványa kifizette a sikeres nyelvvizsgák díját.

Bekapcsolódtunk a közgazdasági szakmacsoport területén az Emberi erőforrások fejlesztése világbanki programba (1991-96), melynek célja a szakképzés megújítása volt világbanki hitelből és hazai forrásokból. Iskolánk a közgazdasági szakmacsoportban vezető szerepet töltött be. Az elért célok a következőkben foglalhatók össze:
- flexibilis, a gazdaság és a társadalom igényeihez igazodni képes középfokú szakképzési rendszer
- hangsúlyosabb a közismereti tárgyak ismerete, az aktív idegen nyelvi ismeretek, a korszerű irodatechnika, informatika
- a képzés tartalma illeszkedett a NAT-hoz
- a képzés szerkezetén keresztül lehetőséget teremtettünk a pályaválasztási döntések megalapozására
- iskolatípusok közti könnyű átjárhatóság
A projekt az oktatás tartalmában, szemléletében, és az iskola technikai infrastruktúrájában jelentős javulást eredményezett.

Az érettségi vizsgával tanulóink már nem kaptak szakmai képesítést: szakmát az ún. OKJ-s képzés keretében tanultak. Az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) bevezetésében tanáraink jelentős szerepet vállaltak: több szakma Szakmai és vizsgakövetelményeinek és Központi programjainak elkészítésében részt vettek. Elsők között vezettük be az OKJ szerinti képzést: Banki ügyintéző, Vállalkozási ügyintéző, Számviteli ügyintéző, Külkereskedelmi üzletkötő szakmákban és beindítottuk az Európai üzleti asszisztens képzést is.

Az iskolánkban működő esti tagozatot integrálva a tantestület létszáma és feladatköre is bővült: az érettségivel záródó szakképzés megszűnése után esti tagozaton is az OKJ szerinti képzéssel foglalkoztunk.

1993-ban ünnepeltük gyakorló iskolai tevékenységünk megkezdésének 50. évfordulóját. A Budapesti Corvinus Egyetemmel (akkor még MKKE) kezdődött ez a kapcsolat, de az ELTE, a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola hallgatói is koptatták - és koptatják a mai napig is - a katedrát az oktatás-nevelés gyakorlatát tanulgatva. Vezető tanáraink nem csak egyetemi hallgatók képzésében, de gyakorló tanárok továbbképzésében is rendszeresen részt vesznek.

Az egyetemekkel és főiskolákkal való együttműködésünk eredményeképpen bekapcsolódtunk a felsőfokú akkreditált szakképzés beindításába. Első partnerünk a Pénzügyi és Számviteli Főiskola volt : a Banki, Pénzügyi és a Számviteli szakügyintézői képzést indítottuk el. Utána a Jogi asszisztens képzést a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karával együttműködve kezdtük el, majd a budapesti Corvinus Egyetem által akkreditált Gazdálkodási menedzserasszisztens-képzés következett. Először párhuzamosan folyt a középfokú és felsőfokú szakképzés, ma már csak a felsőfokú szakképzés iránt nyilvánul meg az érdeklődés. A szakmák piacképesek, jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor a kreditek beszámításával a főiskolai, egyetemi továbbtanulást is könnyítik.

1995. óta folytatunk az érettségi előtti képzésben két tanítási nyelvű képzést. Először olasz nyelven, később angol és német nyelven kezdődött meg az 5 éves képzés. 2004-ben indult az első intenzív nyelvi előkészítő osztály francia és olasz csoporttal. Ma már ezen a szintén öt éves képzésen angol, német és spanyol nyelven is folyik az oktatás. Számos tanulónk tesz nyelvvizsgát, sokan vesznek részt eredményesen országos, fővárosi és más tanulmányi versenyeken.

Az iskola 1999 óta ECDL vizsgaközpont, azóta számos diák kapott ECDL bizonyítványt. 2004-től kezdve EBCL-bizonyítvány megszerzésére is lehetőségük van tanulóinknak.

Az ezredfordulót követően a kétszintű érettségire való felkészülés és felkészítés jelentett és jelent új kihívásokat: diákjaink közép-, és emelt szinten érettségizhetnek a kötelező tantárgyakon felül Informatikából, Közgazdasági alapismeretekből, Földrajzból, idegen nyelvekből.

2007 év nyarán a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola kormányzati rendelet útján összevonásra került a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolával. 2007/2008-as tanévben közös igazgatás alatt, de külön telephelyen létezett a két iskola, majd a 2008/2009-es tanévtől már a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola néven és egy telephelyen, az iskola Wesselényi utcai épületében, működik tovább az intézmény.

Az iskola innovációs tevékenységére és szemléletére jellemzően számos pályázaton részt vettünk:

· Leonardo da Vinci" Projekt: „New skills...” (1999-2000.)
Kompetencia alapú digitális tananyagok fejlesztése. A projekt céljai között a humánerőforrás (tovább-)képzése, új képességek kialakítása, a munkaerőpiaci küzdelemre való felkészítés, a távoktatási tapasztalatok továbbadása más országok intézményeinek.

· KÖTÁV’2002 - MÉDIAISMERET (2003.)
A program célja, a szakképzésben bevezethető, széles tanulói/hallgatói létszámot érintő alap- és szaktárgyi e-tananyagmodulok tartalmának fejlesztése. Kialakítani az „új” OKJ-hoz teljes mértékben igazodó, modularizált, egymásra épülő tananyagstruktúrákat, elsősorban a pénz világára vonatkozóan.

· CELEBRATE projekt (2002-2004.)
Iskolánk csatlakozott 2002 végén az európai CELEBRATE programhoz, melyet hazánkban az EDUCATIO Kht. koordinál, és célja képességfejlesztő digitális tananyagtartalmak létrehozása, tesztelése.

· EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. pályázatai (2003-2004.)
A „Vallás- és kultúrtörténet” 240 órában, míg a „Gazdasági és vállalkozási ismeretek” 38 órában készül.

2005-ben a HEFOP keretében pályáztunk a Közép-Magyarországi régióban Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ (TIOK)megvalósítására. A projekt célja a központilag kifejlesztett oktatási programcsomagok bevezetése, helyi pedagógiai sajátosságainkhoz és környezetünk igényeihez igazítása, tesztelése, valamint a szerzett tapasztalatok értékelése az oktatási programcsomagok korrigálása és akkreditációja érdekében. Konzorciumunk – a MiTIOK - megfelelő szakmai humánerőforrást biztosított és biztosít a pályázati kiírásnak megfelelő célok megvalósítására.
E projekt után vállaljuk az új szemléletmód terjesztését más intézmények felé mentori, szakértői tevékenységen keresztül újabb pályázat keretében.
A projekt maximálisan eleget kíván tenni a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiában, illetve a pályázati kiírásban prioritást élvező horizontális szempontoknak (esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés).
A projekt során kialakított „virtuális iskola” pedagógusok, szülők, diákok, intézményvezetők szemléletmódjának megújulását célozza az új típusú tanulási-tanítási folyamat bevezetésével.

Szintén HEFOP pályázat keretében bekapcsolódtunk a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásába és 2005-től a BeTISZK tagiskolájaként veszünk részt a szakmai képzés korszerűsítésében, az OKJ megújításában.

Ez az állandó változás természetesen tanártól, diáktól folyamatos képzést, tanulást igényelt. Az egymásrautaltság alakította ki iskolánk új légkörét, programjait: pl. tantestületi kirándulások, külföldi diákcserék, ösztöndíjak, az Európai Unió programjai, pályázatainak keretében. Aktív nálunk a sportélet, sítáborral, versenyekkel, délutáni edzésekkel stb. Jól működik az énekkarunk, van zeneoktatás és egyéb délutáni sportolási és tanulási lehetőségek, osztályprogramok.

A XXI. század elején ismét új oktatási pályázatok, reformok elé nézünk, remélve, hogy diákjaink korszerű, értékes muníciót kapnak hagyományait is ápoló iskolájuktól.

ISKOLÁNK IGAZGATÓI

Székely László 1916-1918.
Gyalókay Arthur 1919-1927.
Havady Barnabás 1927-1928. 1929-1939.
Adorján Mihály 1928-1929.
Rehák József 1939-1942.
Klement Adolf 1942-1947.
Dr. Szentandrássy Mihály 1947-1950.
Dr. Batizi László 1950-1951.
Margittai Sándor 1951-1952.
Kovasznay Rezső 1952-1958. 1965-1975.
Bársony Jenő 1959-1965.
Kónya Lajosné 1975-1982.
Hirschberg Frigyesné (mb) 1982-1983.
Horn György 1983-1988.
Jahoda Lajosné Dr. (mb) 1988-1990.
Dr. Horányi István 1990-2005.
Szénégető Krisztina 2005-től

A Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola története

Az iskola jogelődjét 1857-ben alapították a Pesti Nagy- és Kiskereskedők, mert a gazdasági fejlődés megkívánta az „önálló munkavégzésre” alkalmas kereskedők, kereskedelmi vállalkozók, alkalmazottak képzését. A Pesti Kereskedelmi Akadémia volt az első ilyen jellegű szakképző intézmény, de az 1857-ben induló tanévben olyan kezdetlegesek voltak a beiskolázási körülmények, feltételek, hogy mindössze 43 tanulót lehetett felvenni a 66 jelentkezőből. Innen indult a később országos hírű és beiskolázású intézmény története. Jellemző volt a kezdetekre, hogy a tanári kar is főleg külföldiekből állt, a tanítás nyelve pedig a német volt. Több évtizeden át formálódott a képzési szerkezet, az oktatott tárgyak rendszere, illetve hódított tért a magyar nyelvűség az intézményben. (Horváth Árpád, Szendrey Júlia második férje tanított először történelmet magyarul az iskolában.)

Az iskola iránti érdeklődés a képzés rendszerének, színvonalának stabilizálódásával egyre fokozódott, és ezt erősítette a szakképzett kereskedők iránti igény a kiegyezés utáni élénkülő magyar gazdaságban. Az iskolát létrehozó és működtető alapítvány vagyona annyira megnőtt, hogy 1884-ben az Alkotmány utcában vettek telket, és 1885. október 11-én fel is avatták a gyönyörű új iskolát. Ebben az épületben működött 1965-ig az intézmény, ekkor átadták egy főiskolának, ma a BGF használja.

A tanulók 60-70%-os arányban a pesti és vidéki zsidó kis- és középpolgárság, vállalkozói réteg gyerekeiből kerültek ki. (Az iskola anyakönyveiben ez nyomon követhető.)

Az intézmény a századfordulóra a balkáni kereskedelemre is képzett szakembereket, Vámbéry Ármin az 1890-es évek végén keleti nyelveket oktatott az iskolában, és ebben az 1890-1914 közötti időszakban főiskolai jelleggel a Keleti Kereskedelmi Akadémia is az intézmény tagozata volt.

Az első világháború során megsemmisült az alapítványi vagyon, amelyből az iskolát működtették, és sok-sok egyéb probléma miatt az oktatási színvonal csökkent (hadi érettségik, szénszünetek). A forradalmak és Trianon után berendezkedő új kurzus oktatáspolitikája erőteljesen egységesítette a közoktatást, ráadásul a Kereskedelmi Akadémia viszonylagos önállóságát jelentő vagyona is megsemmisült, így a következő két évtized súlyos nehézségeket hozott. Végül 1940. július 1-jétől a Közoktatásügyi Minisztérium átvette az iskola fenntartását, a kincstár pedig az Alkotmány utcai épület használati jogát, de az iskola az épületben maradhatott.

A második világháború idején az Alkotmány utcai épületet bombatalálat érte, jelentős károk keletkeztek, de már 1945 tavaszán az igazgató, Osztie Zoltán irányításával a tanulók megkezdték a romok eltakarítását. Az 1945 utáni évtized átszervezésekkel, összevonásokkal járó állandó bizonytalanságban telik. 1952-től a Belkereskedelmi Minisztérium fennhatósága alá kerül az iskola, 1957. október 27-én pedig a Lengyel Gyula Közgazdasági Technikum nevet veszi fel. Közben - amint ezt már olvashattuk – 1965 folyamán az Alkotmány utcai épületet az állam kisajátítja főiskolai célra, és a fenntartója is megváltozik: a Fővárosi Tanács lesz. A Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolának a IX. kerületi volt Mária Valéria-telepen építenek egy 12 tantermes tégla-üveg oromzatú épületet, nagy kerttel, oktatásra igen alkalmas környezettel. Az iskola a József Attila-lakótelepen otthonra talált, a környék egyik kulturális központja is volt egyben. Illő megemlékezni az 1990 utáni két évtized jelentős igazgató-egyéniségeiről: Molnár Tiborról, Berky Józsefnéről és Tápai Tiborról, akik a szakképzés legújabb gyökeres átalakításait végigküzdötték, egyben a kereskedelmi szakképzés legjobb hagyományait ötvözték a folyamatos korszerűsítéssel. Az ő vezetésükkel működött itt egy olyan tanári közösség, amelynek tagjaira ma is több ezer diák emlékszik vissza szívesen.

2007. június 30-án 20 iskolát zárt be a fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata, ezek egyike volt a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola, melyet integrált a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola.